Biblia tanulmányozás

A sáfár ismertetőjegyei

A sáfár ismertetőjegyei

6. tanulmány Február 3-9.

A sáfár ismertetőjegyei

 

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 6:24; Lukács 16:10-12; Róma
4:13, 18-21; Zsidók 9:14; 11:8-12; 1János 5:2-3
„Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak
sáfárait. Ami pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy
mindenik hívnek találtassék” (1Kor 4:1-2).
A sáfárokat a tisztükről vagy megkülönböztető vonásaikról ismerik, mint
ahogy a kereskedőket is logójukról vagy áruik márkájáról. Manapság sokan
váltak híressé úgy, hogy valamilyen piacképes áru „védjegyeként” léptek fel.
A keresztény védjegye az, hogy az Úrral ápolt kapcsolata révén Krisztus
szeretetét tükrözi. Ha Krisztus jellemvonásait éljük meg és gyakoroljuk, az
életünk ezt fogja tükrözni. A mi védjegyünk az Övé, lényünk egybeolvad
vele (1Kor 6:17).
Ezen a héten arra törekszünk majd, hogy megnevezzük Isten sáfárainak
alapvető tulajdonságait, amelyek a védjegyet alkotják. Ezek a vonások késztetnek
arra, hogy várjuk Jézus eljövetelét és végezzük a munkát, amelyet Isten
az igazsága hűséges sáfáraira bízott. Minden egyes tulajdonság egyre
mélyülő kapcsolatot jelent a Mindenhatóval, aki azért jött, hogy megkeresse
és megtartsa az elveszetteket. Minél többet tanulmányozzuk ezeket a tulajdonságokat,
annál inkább meggyökereznek az életünkben. Isten szerető jelleme
lesz a védjegyünk, minden dinamikus vonásával együtt, hatva az életünk
minden területére most és az örökkévalóságban is.
VASÁRNAP Február 4
HŰSÉG
„…egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy mindenik hívnek találtassék”
(1Kor 4:2). A hűséges sáfár fontos jellemzője, hogy megharcolja
és megnyeri „a hit szép harcát” (1Tim 6:12). A hűség Isten jellemvonása, és
a miénk is lesz, ha engedjük, hogy kimunkálja bennünk. Hűségesnek lenni
azt jelenti, hogy kitartunk amellett, amiről tudjuk, hogy jó, főként a lelki harcok
hevében.
Bizonyosan jönnek olyan konfliktusok, amelyek során döntenünk kell jó
és rossz, helyes és helytelen között. Ezek a helyzetek is a hit harcának a ré-
szei. A sáfárok egyik jellemzője, hogy minden helyzetben a hűség mellett
döntenek. Aki szereti a pénzt, ragaszkodjon Istenhez és ahhoz, amit tanít a
pénz szeretetének veszélyeiről! Aki a hírnévre vágyódik, maradjon hűséges
ahhoz, amit Isten Igéje mond az alázatról! Aki érzéki vágyakkal küzd, hűsé-
gesen kapaszkodjon a szentséggel kapcsolatos ígéretekbe! Aki hatalmat akar,
maradjon hűséges ahhoz, amit Isten mond a szolgálatról! Talán egy másodperc
töredéke alatt kell meghoznunk a döntést, hogy hűségesek maradunk-e
vagy hűtlenné válunk, a következmények azonban sokszor örökre szólnak.
Olvassuk el Zsid 11:8-12, 17-19 és Róm 4:13, 18-21 szakaszát! Mit tanítanak
ezek a versek a hűségről?
_____________________________________________________________
A héberben a „hűséges” szó arra utal, aki bízik. Ugyanabból a szótőből
ered az „ámen” is, aminek a jelentése: „szilárd”, „megalapozott”. A hűség
azt jelenti, hogy megvizsgáltak, megpróbáltak, de elkötelezettségünk végig
töretetlen marad Isten tervéhez.
Amikor Luther Márton, a reformátor arra készült, hogy a császár előtt beszéljen,
„olvasta Isten Igéjét, átnézte saját írásait és válaszát igyekezett a lehető
leghelyesebb módon felvázolni… alaposan, mintegy nagyítóval vizsgálta
a Szentírást… majd bal kezét a Bibliára téve, jobbját az ég felé emelve fogadalmat
tett, hogy szabadon megvallja hitét, még ha bizonyságtételét saját
vérével kell is megpecsételnie” (J. H. Merle d’Aubigné: History of the Reformation
[A reformáció története]. New York, 1846, The American Tract
Society, 2. köt., 7. könyv, 260. o.).
Olvassuk el Jel 2:10 versét! Mit jelent a mindennapjainkban, a lelki
életünkben az a buzdítás, hogy „légy hív mind halálig”?
HÉTFŐ Február 5
ÁLLHATATOSSÁG, KITARTÁS
„Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a má-
sikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok
Istennek és a Mammonnak” (Mt 6:24). Ezek szerint mennyire
fontos az Istenhez való hűség?
_____________________________________________________________
Istenünk „féltőn szerető” (2Móz 34:14) Úr, ami világos felhívás a hűségre.
A féltőn szerető Isten iránti hűség szeretetből fakad. A hit harcában ez segít
meghatározni, hogy kik is vagyunk valójában. Arra bátorít, hogy tartsunk
ki a harcban.
Hűségünk fontos Istennek (1Kir 8:61). Ez nem egy szerződés, ami előre
felvázol minden eshetőséget, és nem is szabályok gyűjteménye. Sokkal inkább
személyes hitünk, meggyőződésünk és elkötelezettségünk látható kifejeződése.
Olvassuk el 1Krón 28:9 versét! Mit tanít ez az ige a hűség fontosságá-
ról?
_____________________________________________________________
Ahol hűségről beszélünk, ott felmerül az árulás lehetősége. A hűséget,
miként a szeretetet, önként, szabad akaratból kell felajánlani, különben nem
beszélhetünk valódi hűségről. Háborúban megesik, hogy a frontvonalban
harcoló katonákat arra kényszerítik, hogy a helyükön maradjanak és harcoljanak,
ellenkező esetben lelövetik őket. Ők is a kötelességüket teljesítik, de
nem feltétlenül hűségből. Isten nem ilyen hűséget vár el tőlünk.
Figyeljük meg Jóbot! Ő nem látta előre a katasztrofális eseményeket,
amelyek során elveszítette családját, vagyonát és egészségét. Feladhatta volna
a bizalmat, a szeretetet, az elkötelezettséget, de megingathatatlan erkölcsi
döntése volt az Isten iránti hűség. Őszintén és félelem nélkül dicsőítette az
Istent. Ismerjük híres szavait: „Hiszen bármikor megölhet engem, mégis
benne bízom én” (Jób13:15 – az angol NKJV fordítás alapján)! Jóbnak a tragédia
során tanúsított hűsége valódi állhatatosság volt. Ő a hűséges sáfárok
legragyogóbb példája.
Tegyük fel magunknak a kérdést: mennyire vagyok hűséges az Úrhoz,
aki meghalt értem? Hogyan fejezhetném ki még jobban a hűségemet?
KEDD Február 6
TISZTA LELKIISMERET
Számtalan értékünk lehet: egészség, barátok, nagy család – ezek mindegyike
igen nagy áldás. Mindenekfölött azonban a tiszta lelkiismeret a legfontosabb.
Olvassuk el Zsid 10:19-22 és 1Tim 4:1-2 szakaszát! Mit jelent az, ha
valakinek „gonosz lelkiismerete” van, illetve „meg van bélyegezve a saját
lelkiismeretében”?
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
A lelkiismeretünk mintegy belső monitorként működik, ami a cselekedeteinket
ellenőrzi. Nemes és tökéletes mércéhez kell igazítani: Isten törvényé-
hez. Az Úr Ádám szívébe írta a törvényét, de a bűn csaknem kitörölte azt,
nemcsak az övéből, hanem minden utódjáéból is, csak töredékei maradtak
meg. „Ezzel azt bizonyítják, hogy a törvény cselekedete a szívükbe van írva,
bizonysága ennek lelkiismeretük és gondolataik, melyek hol vádolják, hol
felmentik őket” (Róm 2:15, RÚF). Jézus azért győzött ott, ahol Ádám elbukott,
mert a szívében volt Isten törvénye (Zsolt 40:9).
Pál írása szerint mi a gonosz lelkiismeret egyetlen gyógymódja? Zsid
9:14
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
„Éppen ideje belépni a lelkiismeret pókhálós szobájába! Lelkünk föld felé
nyíló ablakait zárjuk be, az ég felé nyílókat pedig tárjuk szélesre, hogy az
igazság Napjának ragyogó sugarai szabadon behatolhassanak… Őrizzük elménk
tisztaságát, hogy könnyedén megkülönböztethessük a jót a rossztól”
(Ellen G. White: Mind, Character and Personality [Értelem, jellem és személyiség].
1. köt., 327-328. o.)! Ha Isten a szívünkbe írja törvényét (Zsid
8:10), és hit által törekszünk követni is azt, ebből nagy valószínűséggel az
következik, hogy a lelkiismeretünk tiszta lesz.
Ha küzdöttünk már bűntudattal, tudjuk, mennyire szörnyű tud lenni
ez az érzés, hiszen nem enged megkönnyebbülést. Hogyan segít megszabadulni
ettől az, ha Jézusra és értünk, a bűneinkért vállalt kereszthalá-
lára tekintünk?
SZERDA Február 7
ENGEDELMESSÉG
Ábel engedelmesen térdelt az oltárnál és tartotta a bárányt, amit Isten parancsa
szerint feláldozott. Káin azonban dühödt szívvel térdelt saját oltáránál
és fogta a gyümölcsöket. Mindketten vittek áldozatot, mégis csak az egyik
testvér engedelmeskedett Isten parancsának. Isten elfogadta a levágott bá-
rányt, de a föld termését elutasította. Mindkét testvér megértette az áldozatokra
vonatkozó utasítást, de csak egyikük engedelmeskedett az Úr parancsá-
nak (1Móz 4:1-5).
„Ábel azért halt meg, mert Káin nem volt hajlandó elfogadni Isten tervét
az engedelmesség iskolájában, a Jézus Krisztus vére általi megváltást, amit a
Krisztusra mutató áldozatok felajánlása előképezett. Káin elutasította a vér
kiontását, pedig az Krisztus vérét jelképezte, amit a világ bűneiért ontott”
(Ellen G. White megjegyzése, The SDA Bible Commentary [Adventista Bibliakommentár].
6. köt., 1109. o.).
Az engedelmesség az elmében kezdődik, a finoman végbemenő folyamattal,
aminek a során az ember gondolatban elfogadja a felelősséget, amit a
magasabb tekintély parancsának teljesítése jelent. Istennel való kapcsolatunkban
az engedelmességünk önkéntes, szeretetből fakadó cselekedet, erkölcsi
elvekhez igazítja viselkedésünket. Az Isten iránti engedelmesség pontosan
az Ő irányítása szerint halad, nem csak eseti, a kedvünktől függő. Káin
lett a legjobb példa arra, hogy valaki a saját elgondolásait követi ahelyett,
amit Isten kér.
Olvassuk el 1Jn 5:2-3, Róm 1:5 és 10:16-17 verseit! Mit jelent az engedelmesség
a keresztény számára, akinek üdvössége hit által van, nem
pedig a törvény cselekedeteiből?
Nem azért engedelmeskedünk, hogy ezáltal üdvösséget nyerjünk, hanem
azért, mert már elnyertük. Az engedelmesség az erkölcsi meggyőződés gyakorlati
bizonyítéka. Sámuel ezt mondta Saulnak: „Vajon kedvesebb-é az Úr
előtt az égő- és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség?
Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kö-
vérénél” (1Sám 15:22)!
Mit értett Sámuel azon, hogy „jobb az engedelmesség az áldozatnál”?
Mit tanulhatunk ebből keresztényként, hogy ne essünk az olcsó kegyelem
hamis evangéliumának csapdájába?
CSÜTÖRTÖK Február 8
MEGBÍZHATÓSÁG
Mit tanítanak Lk 16:10-12 versei arról, hogy megbízhatónak kell lennünk?
Miért olyan fontos ez a tulajdonság a hűséges sáfár számára?
_____________________________________________________________
A megbízhatóság alapelve mindvégig megtalálható a Bibliában. Az egyik
történetben például négy lévita kapuőrt bíztak meg azzal, hogy éjszaka őrizzék
az ótestamentumi szentélyt. Vigyázniuk kellett a kincsekkel teli termekre,
a kulcsokra, hogy minden reggel kinyithassák a kapukat (1Krón 9:26-27).
Azért kapták ezt a feladatot, mert megbízhatónak bizonyultak.
A megbízhatóság a jó sáfár egyik jellemtulajdonsága. A megbízható sáfár
érti szerepének hatalmas jelentőségét, valamint azt, hogy maga Isten is megbízható,
ezért ő szintén erre törekszik (5Móz 32:4; 1Kir 8:56).
A megbízhatóság jellembeli érettséget feltételez. Ez a jellem és alkalmasság
legmagasabb szintje, amit az ember mások szemében elérhet. Isten jellemét
tükrözni azt jelenti, hogy megtesszük, amit megígértünk, még ha esetleg
a körülmények vagy az emberek másra késztetnének is (2Kir 12:15).
Dánielt két világbirodalom uralkodója is megbízhatónak tartotta. Éles ellentétben
állt az udvari jósok és varázslók tulajdonságaival az egész életén át
tartó hírneve, hogy megbízható tanácsadó, aki félelem nélkül közli bölcs tanácsait
és az igazságot a királyokkal. A megbízhatóság az erény koronagyé-
mántja, erkölcsi elveinket a legtisztább formában mutatja be. A sáfár jelleme
nem egy nap alatt érik be, hanem idővel, miközben a kicsiny dolgokat hűsé-
gesen teljesíti.
Mások is felfigyelnek megbízhatóságunkra. Tisztelnek bennünket és szá-
mítanak ránk, mert tudják, hogy nem könnyen térítenek el utunkról a különböző
vélemények, a múló szeszélyek vagy a hízelgés. A megbízhatóság tehát
a jellemünkben mutatkozik meg, a feladataink végzése közben, és bizonysá-
gul szolgál mellettünk a mennyben. „Krisztus országának hűséges, megbízható
alattvalói legyünk, hogy hűen bemutathassuk Isten országa polgárainak
a gazdagságát, jóságát, irgalmasságát, szelídségét és udvariasságát azok
előtt, akik a világ szerint bölcsek” (Ellen G. White: Testimonies for the
Church [Bizonyságtételek a gyülekezetnek]. 6. köt., 190. o.).
Gondoljunk valakire, akit megbízhatónak tartunk! Mit tanulhatunk tő-
le, ami segíthet nekünk is még megbízhatóbbá válni ?
PÉNTEK Február 9
TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:
A jó sáfár másik ismertetőjegye a személyes elszámoltathatóság. „Sátánnak
mindig az volt a terve, hogy az emberek tekintetét elfordítsa Jézusról és önmagukra
vagy másokra irányítsa, valamint lerombolja a személyes számadási kötelezettséget.
Sátán terve azonban meghiúsult, amikor megkísértette Isten Fiát, de
annál nagyobb sikert ért el, amikor a bűnbeesett emberrel próbálkozott. A kereszténység
romlott lett” (Ellen G. White: Early Writings [Tapasztalatok és látomások,
lelki ajándékok]. 213. o.). Ha Krisztus az életünk középpontja, követjük
az irányítását. Ennek következtében életünkben nyilvánvaló lesz a hit, a hűség,
az engedelmesség, a tiszta lelkiismeret, a megbízhatóság és a személyes felelősségvállalás.
Így sáfárként kiteljesedünk Isten kezében (Zsolt 139:23-24). A személyes
felelősségtudat fontos bibliai alapelv. Földi életében Jézus is felelősséggel
tartozott Atyjának (Jn 8:28). Számot kell adnunk minden kiejtett szavunkról
(Mt 12:36). „Akinek sokat adtak, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak,
attól többet várnak el” (Lk 12:48, ÚRK). A személyes felelősség legnagyobb ellenfele
az, hogy hajlamosak vagyunk másra hárítani a felelősséget. „Ne feledjük,
hogy amit Isten ránk bízott, az nem a mi tulajdonunk! Ha az volna, önkényes hatalmat
követelhetnénk magunknak vagy átruházhatnánk a felelősséget, a sáfársá-
gunkat másokra. Ez azonban nem lehetséges, mert az Úr egyénileg bízott meg
bennünket, hogy a sáfárai legyünk” (Ellen G. White: Testimonies for the Church
[Bizonyságtételek a gyülekezetnek]. 7. köt., 177. o.).
BESZÉLGESSÜNK RÓLA!
1. Nézzük át egyenként a sáfár ismertetőjegyeit, amelyekről a héten
tanultunk: személyes felelősség/elszámoltathatóság, megbízhatóság,
állhatatosság, kitartás, tiszta lelkiismeret, hűség. Hogyan viszonyulnak
ezek egymáshoz? Ha az egyik területen lazítunk, hogyan vezet ez lazasághoz
a többi területen is? Másrészről, ha az egyik oldalon szilárdan
kitartunk, hogyan vezet ez kitartáshoz másutt is?
2. Időzzünk még annál a kijelentésnél, hogy az evangélium ígéretei
segíthetnek a bűntudattal küzdőknek! Milyen ígéreteket igényelhetünk?
3. A hűséget, a szilárd kitartást általában önmagában is erénynek
tartjuk. De vajon mindig az? Lehetséges, hogy ha hűségesek vagyunk
valakihez vagy valamihez, azzal éppen rosszat teszünk? Miért szüksé-
ges tehát a hűséget mindig az adott helyzetben elemezni, ha meg akarjuk
állapítani, hogy helyes vagy nem az?
KIS SZABÓ JUDIT:
INTELLEKTUS
Isten földnek porából teremtett
előbb megformált, majd életet lehelt
lám az ember is képes alkotni
élettelen szoborrá mi teszünk Téged.
————————————————–
SZÉRŰN HAGYOTT
Pásztorok vigyázzák
szérűn hagyott lelkemet
bérük igazság
táplálékuk szeretet
farkasoktól óvják
e viharvert hitemet
áldozatot hoztak
nem hagynak ott engemet.